top of page
Keresés

Fordítási szerkesztés: lektorálás, utószerkesztés és minőség

6 nappal ezelőtt
8 perc olvasás

A szerkesztő megvizsgál két fordítási próbapéldányt

A fordítási szerkesztés az a munka, amely egy elkészült fordításból kiadható szöveget csinál: egy második szakember a forrásszöveggel összevetve ellenőrzi a jelentést, a terminológiát, a teljességet, a nyelvhelyességet és a stílust, gépi fordításnál pedig a kimenetet javítja a kívánt szintre. A szakma ezt lektorálásnak vagy kontrollszerkesztésnek hívja, ha emberi fordításról van szó, és utószerkesztésnek, ha gépi fordításról. Az alábbiakban végigvesszük, melyik lépés mit jelent, mit kell ellenőrizni, mikor elég a könnyű és mikor kell a teljes utószerkesztés, és hogyan változik a mérce orvosi, pénzügyi, jogi, műszaki és szoftveres szövegeknél.



Röviden

 

  • A lektorálás a humán fordítás ellenőrzése a forrásszöveggel összevetve, az utószerkesztés a gépi fordításé. A kettő nem azonos szolgáltatás.

  • A szabványos folyamatban a fordítást mindig a fordítótól eltérő személy lektorálja, és ez a minőségbiztosítás alapja.

  • A lektor a jelentést, a kihagyásokat, a terminológiai egységességet, a regisztert, a stílust és a megrendelői előírásokat ellenőrzi.

  • A könnyű utószerkesztés érthető szöveget ad, a teljes utószerkesztés a humán fordítással összemérhetőt. Publikálandó, szakmai szöveghez a teljes kell.

  • A szoftveres minőségellenőrzés gyorsan kiszűri a formai és következetességi hibákat, de a szakmai döntést ember hozza meg.

 

Tartalomjegyzék

 

 

Mit jelent a fordítás szerkesztése?

 

A köznyelv sokszor egy szóval, „szerkesztésként” vagy „lektorálásként” beszél mindarról, ami a fordítás után történik. A szakma ennél pontosabb, és megrendelőként érdemes ismerni a különbségeket, mert az árajánlatban és a szerződésben ezek külön tételek.

 

Az Európai Bizottság fordítási tudásközpontja szerint a lektorálás a humán fordítások ellenőrzése, az utószerkesztés pedig a gépi fordításoké, és az utóbbi lehet minimális vagy teljes. A hazai fordítástudományi szakirodalom a lektorálást úgy írja le, mint a célnyelvi szöveg ellenőrzését és javítását egy másik, a lektorálást hivatásként űző személy által, a forrás- és célnyelvi szöveg egybevetésével, nyelvhelyesség és stílus alapján.

 

Ugyanez a tanulmány egy klasszikus hármas felosztást is idéz: az ellenőrzés főként a kétértelmű megfogalmazást és a helyesírást javítja, a szerkesztés az információtartalmat és a stílus egységét érinti, a lektorálás pedig mindezen túl a terminológiát, a homályos részeket és a szöveg hatását is a célolvasóhoz igazítja.

 

Lépés

Mit vizsgál

Összeveti a forrással?

Ki végzi

Önellenőrzés

Saját fordítás hibái, kihagyások

Igen

A fordító

Lektorálás (kontrollszerkesztés)

Jelentés, terminológia, teljesség, stílus, célnak való megfelelés

Igen

A fordítótól eltérő szakember

Célnyelvi ellenőrzés

Gördülékenység, szakmai helyesség a célnyelven

Nem, egynyelvű

Szakterületi szakértő

Korrektúra

Helyesírás, tördelés, kefelevonat

Nem

Korrektor

Utószerkesztés

Gépi fordítás kimenetének javítása

Igen

Utószerkesztő nyelvész

A szerkesztés lépései a szabványos folyamatban

 

A fordítási szolgáltatásokra vonatkozó MSZ EN ISO 17100 szabvány szerint a lektorálás a fordítási szolgáltatás nélkülözhetetlen része, és a fordított szöveget a fordítótól eltérő személy ellenőrzi. A folyamat jellemzően így épül fel:

 

  1. Fordítás. A szakfordító elkészíti a célnyelvi szöveget, CAT eszközben, a fordítási memória és a glosszárium használatával.

  2. Ellenőrzés. A fordító maga is átnézi a munkáját: hiányzó mondatok, elírt számok, következetlen kifejezések.

  3. Lektorálás. Egy második nyelvész mondatról mondatra összeveti a forrás- és a célszöveget.

  4. Célnyelvi ellenőrzés. Ha a megrendelő kéri, egy szakterületi szakember már csak a célnyelvi szöveget olvassa, és azt nézi, természetes-e, szakmailag helyes-e.

  5. Korrektúra. A tördelt változat ellenőrzése közvetlenül a megjelenés előtt.

  6. Végellenőrzés. A projektvezető megnézi, hogy minden előírás teljesült-e, és a fájl átadható-e.

 

A gyakorlat a szabványnál is részletesebb. Az Akadémiai Kiadó szakkönyve szerint a fordítóirodai projektfolyamatban öt olyan lépés is szerepel, amely a szabvány általános folyamatában nem jelenik meg: gépi minőség-ellenőrzés, tördelés, javítás, végső ellenőrzés és véglegesítés. Ugyanez a forrás megjegyzi, hogy az ISO 17100-on kívül nincs egységesen elfogadott minőségirányítási folyamat, a komplex projektfolyamat pedig legalább 12–13 lépésre bontható.

 

Mit ellenőriz a lektor a forrásszöveghez képest?

 

A hazai fordítóipari szövetségek közös megállapodása szerint a lektorálás a forrás- és célnyelvi szöveg összehasonlítása, amely kiterjed az előírt terminológiára, a terminológiai egységességre, a teljességre, a helyesírásra, a nyelvi stílusra és arra, hogy a fordítás alkalmas-e a megadott célra. A gyakorlatban ez a következő kérdéseket jelenti:

 

  • Jelentés: pontosan azt mondja-e a célszöveg, amit a forrás? Nem lett-e egy feltételből kötelezettség, egy javaslatból tiltás?

  • Teljesség: nincs-e kimaradt mondat, lábjegyzet, táblázatsor, képaláírás?

  • Számok és mértékegységek: egyeznek-e az értékek, a tizedesjelek, a dátumformátumok és a pénznemek a magyar írásmód szerint?

  • Terminológia: a megrendelő glosszáriumában rögzített szakszavak szerepelnek-e, és mindenhol ugyanúgy?

  • Regiszter és stílus: a célolvasónak szól-e a szöveg? Egy betegtájékoztató mást kíván, mint egy szervizkézikönyv.

  • Projektelőírások: betartotta-e a fordító a stílusútmutatót, a karakterkorlátot, a tiltott kifejezések listáját?

  • Célnyelvi helyesség: helyesírás, egyeztetés, szórend, központozás.

 

A lektor nem cenzor. Az ELTE lektorképzési kötete szerint a lektor „friss szemmel” olvas, és egy közös, előre meghatározott norma alapján értékel, a fordítóval kollegiális viszonyban. Ez a megrendelőnek is fontos: a jó lektorálás nem ízlés szerinti átírás, hanem indokolt, visszakövethető javítás.

 

Szoftveres minőségellenőrzés: mit fog meg a gép?

 

A gépi minőség-ellenőrzés számítógépes alkalmazással szűri ki a szoftver által felismerhető hibákat. A CAT eszközök és a külön QA programok jellemzően ezeket nézik:

 

  • eltérő számok, dátumok és mértékegységek a forrás és a cél között,

  • lefordítatlanul maradt szegmensek,

  • hiányzó vagy elrontott címkék, változók és helyőrzők (szoftvereknél ez okozza a legtöbb hibát),

  • dupla szóköz, rossz idézőjel, hiányzó záró írásjel,

  • a glosszárium kifejezéseitől való eltérés és a tiltott szavak,

  • ugyanaz a forrásmondat kétféle fordításban.

 

Ezek a szűrők gyorsak és fáradhatatlanok, de figyelmeztetéseket adnak, nem döntéseket. Hogy egy jelzett eltérés valódi hiba-e, vagy a szövegkörnyezet miatt indokolt, azt a lektor dönti el. Autóipari és műszaki dokumentációnál ezért dolgozunk a kettő kombinációjával: a szoftver a mennyiségi kockázatot csökkenti, a szakterületi nyelvész a tartalmit. A műszaki dokumentumok pontos, egységes fordításáról külön cikkben írtunk részletesen.

 

Gépi fordítás utószerkesztése: könnyű vagy teljes?

 

Az ISO 18587:2017 szabvány szerint az utószerkesztés három szöveggel dolgozik: a forrásszöveggel, a gépi kimenettel és a végső célszöveggel, és célja a pontosság, az érthetőség és az olvashatóság javítása. A szabvány két szintet különít el: a teljes utószerkesztés a humán fordítással összemérhető terméket ad, a könnyű utószerkesztés pusztán érthető szöveget.

 

A hazai fordítóipari megállapodás ugyanezt a megrendelő szemszögéből fogalmazza meg: a „light” változatnál a megrendelő elsődleges szempontja az érthetőség, a „full” változatnál nyelvi, stilisztikai és tartalmi elvárásoknak is meg kell felelni.

 

Szempont

Könnyű utószerkesztés (Light MTPE)

Teljes utószerkesztés (Full MTPE)

Cél

A tartalom megértése

Kiadható, humán minőségű szöveg

Javítás köre

Értelemzavaró hibák, félrefordítás, hiány

Minden hiba, plusz stílus, terminológia, gördülékenység

Stílus

Lehet gépies, ha érthető

A célolvasóhoz igazított

Terminológia

A kritikus kifejezések

Teljes glosszárium-megfelelés

Jellemző felhasználás

Belső tájékoztatás, nagy mennyiségű tudásbázis, előzetes áttekintés

Ügyfélnek, hatóságnak, piacra szánt szöveg

Mikor melyiket válassza?

 

Ha a szöveget csak a saját munkatársai olvassák, és a cél az, hogy gyorsan megértsék egy beszállítói levelezés vagy egy belső jelentés lényegét, a könnyű utószerkesztés gazdaságos megoldás. Ha a szöveg kikerül a cégből (weboldal, termékleírás, használati útmutató, szerződés, éves jelentés), teljes utószerkesztés vagy hagyományos fordítás és lektorálás kell. Szabályozott területen, például gyógyszer-dokumentációnál, a szintet mindig a felhasználási célhoz és az előírásokhoz igazítjuk, és ezt az ajánlatkéréskor egyeztetjük.


A könnyű és teljes utószerkesztés összehasonlítása

Minőségi szintek: mennyi ellenőrzés kell a szövegének?

 

A Proford tudásbázisa négy minőségi szintet ír le, amelyek jól segítenek eldönteni, mit rendeljen:

 

Szint

Munkafolyamat

Mire való

Üzletkritikus

TEP: fordítás, lektorálás, célnyelvi ellenőrzés

Szerződés, klinikai szöveg, tőzsdei jelentés, biztonsági utasítás

Normál

TE: fordítás és lektorálás

A legtöbb céges, ügyfélnek szánt szöveg

Elfogadható

T: csak fordítás

Belső, rövid életű anyag

Megértést segítő

MT + PE: gépi fordítás alapszintű utószerkesztéssel

Tájékozódás, nagy volumenű belső tartalom

A szintválasztás nem a szöveg hosszán, hanem a kockázaton múlik: mi történik, ha egy mondat félreérthető marad? Ha a válasz jogi vita, hatósági elutasítás vagy egy rossz beállítás egy gépen, akkor a felső két szint a helyes választás.

 

Szakterületenként más a mérce

 

A szerkesztés lépései mindenhol hasonlók, a hangsúly viszont szakterületenként változik.

 

Orvosi és gyógyszerészeti szövegek

 

Az Európai Gyógyszerügynökség dokumentumminőségi munkacsoportja (QRD) a termékinformációk nyelvi pontosságáért, következetességéért és olvashatóságáért felel, és ellenőrzi, hogy a fordítások terminológiája egyezik-e az eredeti változattal. Itt a lektor a sablonszövegek betű szerinti betartását, az adagolási adatokat és a betegnek szóló érthetőséget egyaránt vizsgálja. Erről bővebben az orvosi fordítás szabályairól szóló cikkünkben olvashat.


Orvosi és gyógyszerészeti szövegek

Pénzügyi jelentések

 

A pénzügyi szövegek szerkesztésében a számok, a táblázatok és a fogalmi egyezés a legkényesebb pont. Egy mérlegtétel neve egy jelentésen belül nem változhat, a tizedesjel és az ezres tagolás a magyar írásmódot kövesse (1 250 000,50 Ft), és a lektor a táblázatokat soronként is egyezteti a forrással.

 

Jogi szövegek és szerződések

 

Jogi szövegnél a lektor azt figyeli, hogy a kötelezettség, a jogosultság és a feltétel ugyanolyan erős maradjon a célnyelven, mint a forrásban, és hogy a definiált fogalmak mindenhol azonos alakban szerepeljenek. Egy „shall” és egy „may” közti különbség itt nem stílus, hanem tartalom.

 

Autóipari és műszaki dokumentáció

 

Használati útmutatónál, szervizleírásnál és alkatrész-dokumentációnál a terminológiai egység és a biztonsági figyelmeztetések pontossága a fő szempont. Itt a szoftveres minőségellenőrzés különösen hasznos, mert nagy terjedelemben is megfogja a számeltéréseket és a glosszáriumtól való eltérést.

 

Szoftverek, alkalmazások, weboldalak

 

Lokalizációnál a szerkesztés nem ér véget a szövegnél. A lektornak a felületen is látnia kell a szöveget: kifér-e a gombra, jó-e a változók sorrendje, nem tört-e meg a formázás. Ezért a lokalizációs tesztelés a szerkesztés természetes folytatása. Ha már élő termékben talál hibákat, a hibás lokalizáció javításáról, új projekt előtt pedig a weboldal lokalizálásának lépéseiről szóló cikkünk segít.

 

Így készítse elő a szöveget a szerkesztésre

 

A szerkesztés minősége részben a megrendelés előkészítésén múlik. Amit érdemes előre átadni:

 

  1. A felhasználási cél és a célolvasó. Belső anyag, ügyfélkommunikáció vagy hatósági benyújtás?

  2. Glosszárium vagy korábbi fordítások. Ha nincs, a projekt elején érdemes közösen összeállítani.

  3. Stílusútmutató. Tegezés vagy magázás, márkanevek írásmódja, tiltott kifejezések.

  4. Szerkeszthető forrásfájl. Word, Excel, XML, InDesign vagy szoftveres nyelvi fájl, nem szkennelt PDF.

  5. Kapcsolattartó a szakmai kérdésekhez. Egy mérnök vagy jogász rövid válasza sok bizonytalanságot megszüntet.

  6. A kívánt minőségi szint. Lektorálás, célnyelvi ellenőrzés, könnyű vagy teljes utószerkesztés.

 

Szakmai álláspontunk

 

A fordítási szerkesztést nem utólagos javításnak tekintjük, hanem a fordítás második felének. Minden projektünkben szakterülethez értő nyelvész dolgozik, és a szöveg kétszeri minőségi ellenőrzésen megy át, mielőtt átadjuk.   A tapasztalatunk az, hogy a legtöbb hiba nem a nyelvtanban, hanem a következetességben rejlik: ugyanaz az alkatrész három néven, ugyanaz a pénzügyi fogalom két alakban. Ezért dolgozunk CAT eszközökkel, fordítási memóriával és megrendelőink számára összeállított glosszáriummal, autóipari szövegeknél pedig szoftveres minőségellenőrzéssel is.   A gépi fordítást eszköznek tartjuk, amely jó kezekben gyorsítja a munkát. A könnyű és a teljes utószerkesztés közül mindig a szöveg céljához választunk, és a végső szót a szakterületi nyelvész mondja ki.   Worldwide Languages

 

Fordítás és szerkesztés a Worldwide Languagesnél

 

Minden európai nyelven vállalunk fordítást, szerkesztést és lektorálást, könnyű és teljes gépi fordítás utáni lektorálást (MTPE), lokalizációt, lokalizációs tesztelést és glosszárium-készítést, műszaki, orvosi, pénzügyi és jogi szakterületen. Projektalapon dolgozunk, a díjat a szöveg, a nyelvpár és a kívánt minőségi szint alapján egyedi árajánlatban adjuk meg.


Worldwide Languages

Küldje el a szöveget, és megmondjuk, melyik szerkesztési szint illik hozzá: kérjen ajánlatot a Worldwide Languagestől. Szolgáltatásaink teljes listáját a szolgáltatások oldalán találja.

 

Gyakori kérdések

 

Mi a különbség a lektorálás és a korrektúra között?

 

A lektorálás során a szakember a fordítást a forrásszöveggel összeveti, és a jelentést, a terminológiát, a teljességet és a stílust ellenőrzi. A korrektúra egynyelvű, a kész, gyakran már tördelt szöveg helyesírási és formai hibáit javítja a megjelenés előtt. A kettő nem helyettesíti egymást.

 

Lektorálhatja-e a fordító a saját fordítását?

 

Az önellenőrzés a fordító feladata, de a szabványos folyamatban a lektorálást a fordítótól eltérő személy végzi. Ennek oka egyszerű: a saját hibáinkat a legnehezebb észrevenni, a friss szem viszont könnyebben megtalálja a kihagyást és a félreértést.

 

Elég-e a könnyű utószerkesztés egy weboldalhoz?

 

Nyilvános weboldalhoz, termékleíráshoz vagy marketingszöveghez a teljes utószerkesztést vagy a fordítás és lektorálás folyamatát javasoljuk. A könnyű utószerkesztés az érthetőséget biztosítja, és belső felhasználásra szánt anyagokhoz illik.

 

Szerkesztenek-e mások által készített fordítást?

 

Igen, a szerkesztés és lektorálás önálló szolgáltatásként is rendelhető, akár házon belül, akár más fordító által készített szövegre. Ilyenkor a forrásszöveget is kérjük, mert a lektorálás lényege az összevetés.

 

Mitől függ a fordítási szerkesztés díja?

 

A díjat a terjedelem, a nyelvpár, a szakterület, a kiinduló szöveg minősége és a kívánt ellenőrzési szint határozza meg. Mivel ezek projektenként eltérnek, egyedi árajánlatot adunk a szöveg megtekintése után.

 

Források

 

Ajánlott

 

 
 
 

Hozzászólások


WWL - Accurate. Fast. Reliable. Professional translation in all European languages.

Pontos. Gyors. Megbízható.
Fordítás minden európai nyelven.

SZOLGÁLTATÁSOK

Fordítás

MTPE

Lokalizáció

Lektorálás és korrektúra

CÉG

Rólunk

Minőség

Árak

Esettanulmányok

KAPCSOLAT

1029 Budapest, Rézsű 9.

H–P 9:00–18:00

+36 1 412 0020

info@wwl.hu

© 2026 Worldwide Languages. Minden jog fenntartva.

Fordítás · Lokalizáció · MTPE · Lektorálás · Korrektúra

bottom of page