Műszaki dokumentumok fordítása: így lesz pontos és egységes
A műszaki dokumentumok fordítása akkor jó, ha a célnyelvi olvasó ugyanolyan biztonsággal tudja telepíteni, kezelni és javítani a terméket, mint aki az eredeti szöveget olvassa. Ehhez három dolog kell: a szakterületet értő fordító, következetes terminológia és többlépcsős ellenőrzés. Az alábbiakban végigvesszük, milyen dokumentumok tartoznak ide, mit ír elő a jog, hogyan épül fel egy megbízható munkafolyamat, mikor használható gépi fordítás, és mit érdemes előkészíteni, mielőtt árajánlatot kér.
Röviden
A műszaki szakfordítás a használati útmutatóktól a szervizkönyveken és specifikációkon át a szoftveres felületekig minden olyan szöveget lefed, amelynek alapján valaki egy terméket használ vagy javít.
Gépek esetében az uniós szabály szerint a használati utasításnak annak az országnak a hivatalos nyelvén kell rendelkezésre állnia, ahol a gépet forgalomba hozzák vagy üzembe helyezik.
A minőség alapja a terminológia: szójegyzék, terminológiai adatbázis és fordítómemória nélkül a kifejezések dokumentumról dokumentumra elcsúsznak.
A fordítás után egy második szakember lektorál, a szoftveres minőségellenőrzés pedig kiszűri a számok, mértékegységek és szakszavak hibáit.
Gépi fordítás utószerkesztéssel (MTPE) jól működhet, ha a cél és a minőségi szint előre tisztázott.
Tartalomjegyzék
Milyen dokumentumok tartoznak a műszaki fordítás körébe?
Műszaki dokumentumnak minden olyan szöveg számít, amely egy termék, berendezés vagy rendszer tervezéséről, gyártásáról, üzemeltetéséről vagy karbantartásáról szól. A megrendelések nagy része néhány visszatérő típusból áll:
Dokumentumtípus | Tipikus példák | Mire kell különösen figyelni |
Felhasználói dokumentáció | használati útmutató, kezelési utasítás, gyors üzembe helyezési útmutató | biztonsági figyelmeztetések, egyszerű, egyértelmű utasítások |
Szerviz- és karbantartási anyagok | szervizkönyv, karbantartási ütemterv, hibaelhárítási táblázat | alkatrésznevek, nyomatékértékek, mértékegységek |
Gyártási és mérnöki anyagok | műszaki specifikáció, technológiai utasítás, műszaki rajz feliratai | szabványhivatkozások, tűrések, rövidítések |
Biztonsági és megfelelőségi iratok | biztonsági adatlap, megfelelőségi nyilatkozat, kockázatelemzés | jogszabályi terminológia, kötelező szövegrészek |
Szoftveres és digitális tartalom | HMI-felület, alkalmazás, súgó, online tudásbázis | karakterhossz, változók, felületi feliratok egyezése a kézikönyvvel |
Kereskedelmi-műszaki anyagok | termékadatlap, katalógus, ajánlati műszaki melléklet | pontos adatok és a piac nyelvén megszólaló üzenet |
A szakterület legalább ennyire számít, mint a dokumentum típusa. Egy gépipari kézikönyv, egy orvostechnikai eszköz leírása és egy banki informatikai rendszer specifikációja egyaránt „műszaki”, de mindháromhoz más szókincs, más szabványok és más olvasói elvárások tartoznak. Ezért a műszaki szakfordításnál nem elég, hogy a fordító jól beszéli a nyelvet: értenie kell azt is, amiről a szöveg szól.
Amikor a fordítás kötelező: a gépek használati utasítása
Sok cég számára a fordítás nem választás kérdése. A gépekről szóló 2006/42/EK irányelv szerint minden gépet el kell látni annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén írt használati utasítással, ahol a gépet forgalomba hozzák vagy üzembe helyezik. Magyarországon forgalmazott gépnél ez magyar nyelvű utasítást jelent, egy német, osztrák vagy szlovák vevőnél pedig az ottani hivatalos nyelvet.
Az irányelv a dokumentum jelölését is szabályozza: a géphez vagy az „Eredeti használati utasítás”, vagy az „Eredeti használati utasítás fordítása” tartozik, és fordítás esetén az eredeti változatot is mellékelni kell. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a fordításnak tartalmilag teljesnek kell lennie: a figyelmeztetések, a kockázatokra vonatkozó tájékoztatás és a karbantartási előírások nem rövidíthetők és nem „fogalmazhatók szabadon”.
A gépekre és más termékekre vonatkozó uniós előírások idővel változnak, ezért a fordítás megrendelése előtt érdemes a termékére éppen hatályos szabályt a megfelelőségértékelésért felelős kollégával vagy a tanúsító szervezettel egyeztetni. A fordító feladata, hogy a kötelező tartalom pontosan és érthetően jelenjen meg a célnyelven.
A terminológia dönti el a minőséget
Egy műszaki fordításban a legtöbb hiba nem nyelvtani, hanem terminológiai. Ha a kézikönyv egyik fejezetében „nyomáshatároló szelep”, a másikban „biztonsági szelep”, a kijelzőn pedig „túlnyomás-szelep” szerepel ugyanarra az alkatrészre, a felhasználó joggal gondolja, hogy három különböző dologról van szó.
A terminológiamenedzsment éppen ezt előzi meg: a szakkifejezéseket adatbázisban rendszerezik és dokumentálják, hogy a kommunikáció egyértelmű és következetes legyen. Ugyanez a kutatás azt is leírja, hogy a hazai fordítóirodák működésében és a műszaki dokumentáció készítésekor a terminológiai munkafolyamatok nem mindig összehangoltak, és terminológiai adatbázist sem mindig használnak. Megrendelőként ezért érdemes rákérdezni, hogyan kezeli a fordítóiroda a szakszavakat.
A jó hír az, hogy a terminológiai munka nem a fordításnál kezdődik. Egy terminológiai tanulmány szerint már a dokumentáció írásakor, a fordítási projekt „nulladik lépésében” el lehet kezdeni. Ha a forrásszöveg írói és a fordítók ugyanazt a szójegyzéket használják, a későbbi nyelvi változatok is egységesebbek lesznek.
Ebben segítenek a CAT-eszközök (számítógéppel támogatott fordítóeszközök). Ezek nem gépi fordítók: terminológiai adatbázisokkal segítik a konzisztenciát, és lehetővé teszik a korábbi fordítások és referenciaanyagok újrahasznosítását. Egy termékcsalád következő kézikönyvénél így a már jóváhagyott mondatok és kifejezések ugyanúgy térnek vissza, a frissítésnél pedig csak a ténylegesen változott részeket kell újrafordítani.
Hogyan készül egy műszaki szakfordítás?
Egy megbízható projekt jól elkülöníthető lépésekből áll. A sorrend azért fontos, mert minden lépés a következő hibáit előzi meg.
Elemzés és árajánlat. A fordítóiroda átnézi a fájlokat: formátum, terjedelem, ismétlődések, szakterület, célnyelvek. Itt derül ki, van-e már fordítómemória vagy szójegyzék, amelyre építeni lehet.
Terminológiai előkészítés. Elkészül vagy frissül a projekt szójegyzéke a kulcsfogalmakkal, a rövidítésekkel és a nem fordítandó elemekkel (márkanevek, kódok, parancsok).
Fordítás CAT-eszközben. A szakterülethez értő fordító dolgozik a szövegen, a memória és a szójegyzék folyamatos használatával. A formázás, a táblázatok és a címkék a helyükön maradnak.
Lektorálás. Egy második nyelvi szakember összeveti a fordítást a forrásszöveggel, és javítja a tartalmi, terminológiai és nyelvi hibákat.
Szoftveres minőségellenőrzés. Automatikus ellenőrzés keresi a hiányzó szegmenseket, az eltérő számokat és mértékegységeket, a következetlen terminusokat és a formai hibákat.
Tördelés és végső ellenőrzés. A fordított szöveg visszakerül az eredeti elrendezésbe, ahol ellenőrizni kell a szöveghosszt, a képfeliratokat és a kereszthivatkozásokat.
Visszajelzés és memória frissítése. A megrendelő szakértőinek észrevételei bekerülnek a szójegyzékbe és a memóriába, így a következő projekt már ezekre épül.
Minőségellenőrzés: lektorálás és szoftveres QA
A magyar fordítóipari szervezetek közös fordítóipari együttműködési megállapodása szerint a minőségi követelmények meghatározásánál az ISO 17100 szabvány az irányadó. Ugyanez a dokumentum négy szolgáltatási szintet különít el, amelyek jól használhatók a megrendelés tervezésénél:
Minőségi szint | Mit tartalmaz | Mire való műszaki anyagoknál |
Üzletkritikus minőség | fordítás, lektorálás és célnyelvi ellenőrzés | biztonsági utasítások, kötelező használati útmutatók, publikált kézikönyvek |
Normál minőség | fordítás és lektorálás | belső és külső műszaki dokumentáció általában |
Elfogadható minőség | fordítás alapszintű célnyelvi ellenőrzéssel | belső munkaanyagok, rövid életű dokumentumok |
Megértést segítő minőség | gépi fordítás és utószerkesztés | nagy mennyiségű szöveg gyors áttekintése, tájékozódás |
A megállapodás a gépi minőségellenőrzést is meghatározza: számítógépes alkalmazás szűri ki a szoftver által felismerhető hibákat. Műszaki szövegeknél ez különösen sokat ér, mert az emberi szem könnyen átsiklik egy elírt csavarméreten, egy felcserélt tizedesjegyen vagy egy hiányzó „nem” szón. A szoftver viszont fáradhatatlanul összeveti a forrás és a fordítás számait, címkéit és szakszavait.
A jó műszaki dokumentáció mércéje végül az olvasó. Az AREA-modell szerint a jó dokumentáció pontos, releváns, könnyen érthető és hozzáférhető. A fordításnak mind a négyet meg kell őriznie: egy szakmailag hibátlan, de nehézkes mondat a szerelőcsarnokban ugyanúgy gondot okoz, mint egy félrefordított figyelmeztetés.
Gépi fordítás és utószerkesztés műszaki szövegeknél
A gépi fordítás a műszaki fordításban ma már bevett eszköz, de a kérdés mindig az, milyen célra készül a szöveg. A technológiával segített fordításról szóló szakmai összefoglaló szerint az utószerkesztett gépi fordítást a forrásszöveg megértését segítő fordításként alkalmazzák, és az utószerkesztő a legsúlyosabb, félreértést okozó hibákat javítja. Az együttműködési megállapodás szerint pedig az utószerkesztő ellenőrzi, hogy a szöveg megfelel-e a célnyelv szabályainak és a megrendelő utasításainak.
Ebből két jól elkülöníthető szolgáltatás következik:
Light MTPE (könnyű utószerkesztés): a cél az, hogy a szöveg érthető és tartalmilag helyes legyen. Jó választás belső használatra, például egy beszállítói specifikáció vagy egy nagy terjedelmű műszaki levelezés gyors feldolgozásához.
Full MTPE (teljes utószerkesztés): a nyelvi szakember a terminológiát, a stílust és a következetességet is a publikálható szint felé viszi, a megrendelő szójegyzéke alapján.
Hogy melyik a jobb választás, az a dokumentum sorsán múlik. Ha a szöveg a vevőhöz, a hatósághoz vagy a gépkezelőhöz kerül, a biztonsági részeknél érdemes emberi fordítást és lektorálást kérni, a nagy volumenű, ismétlődő tartalmaknál pedig a teljes utószerkesztés lehet hatékony megoldás. Ezt a döntést a projekt elején, a fordítóirodával közösen érdemes meghozni.
Iparági sajátosságok
Autóipar. A beszállítói lánc hosszú, a dokumentumok sokszor több nyelven, rövid határidővel készülnek, és ugyanaz az alkatrész tucatnyi anyagban szerepel. Itt a közös szójegyzék és a szoftveres minőségellenőrzés nem extra, hanem alapfeltétel.
Orvosi és gyógyszerészeti anyagok. Klinikai dokumentumoknál, betegtájékoztatóknál és orvostechnikai eszközök leírásánál a pontatlanság egészségügyi kockázat. Ezeket orvosi szakterületen jártas fordítónak és lektornak kell kezelnie.
Pénzügyi és informatikai rendszerek. A banki és fintech szoftverek specifikációi egyszerre műszaki és pénzügyi szövegek, ahol a számformátumok, a dátumok és a szabályozási fogalmak egyaránt pontosságot kívánnak.
Szoftver és elektronika. A lokalizáció tágabb fogalom a szoftverhonosításnál: az autókhoz, elektronikai termékekhez és mobiltelefonokhoz tartozó dokumentáció honosítását is jelenti, a célpiac sajátosságaihoz és jogszabályi környezetéhez igazítva. Ilyenkor a kézikönyv és a felület feliratainak szóról szóra egyezniük kell, amit lokalizációs teszteléssel lehet ellenőrizni.
Mit készítsen elő a megrendelés előtt?
Minél teljesebb a csomag, amelyet a fordítóiroda kap, annál gyorsabb és pontosabb lesz a munka. Ez a lista segít összerakni:
Szerkeszthető forrásfájlok: Word, InDesign, XML, XLIFF vagy más eredeti formátum. A szkennelt PDF a legkevésbé hatékony kiindulópont.
Meglévő szójegyzék és korábbi fordítások: ha van fordítómemória, küldje el; ha nincs, a régi kétnyelvű anyagokból is építhető.
Referenciaanyagok: termékfotók, rajzok, a felület képernyőképei, hogy a fordító lássa, mire vonatkozik a szöveg.
Célnyelvek és célpiacok: például osztrák vagy németországi német, brazil vagy európai portugál.
Nem fordítandó elemek listája: márkanevek, típusjelölések, szoftverparancsok, kódok.
Minőségi szint és felhasználási cél: belső munkaanyag vagy publikált dokumentum, kell-e utószerkesztés vagy teljes emberi fordítás.
Kapcsolattartó szakértő: egy mérnök vagy termékfelelős, aki a kérdésekre gyorsan válaszol és jóváhagyja a kulcsfogalmakat.
Határidő és tördelési igény: kell-e a fordítást visszatördelni az eredeti elrendezésbe.
Szakmai álláspontunk
A műszaki fordítás nálunk mindig a szakterülettel kezdődik. Minden projektben olyan nyelvész dolgozik, aki érti a műszaki, orvosi, pénzügyi vagy jogi témát, mert a pontos szöveghez nem elég a nyelvtudás: tudni kell, mit csinál az alkatrész, a gyógyszer vagy a rendszer, amelyről a szöveg szól. A következetességet nem bízzuk a szerencsére. CAT-eszközökkel dolgozunk, szójegyzéket építünk az ügyfeleinknek, és minden fordítás kétszeri minőségi ellenőrzésen megy át. Az autóipari szakfordításnál a nyelvi lektorálást szoftveres minőségellenőrzéssel egészítjük ki, mert ott egyetlen elírt érték is drága lehet. Úgy látjuk, hogy a jó műszaki fordítás a határidőt is védi. Ha a terminológia az első projekttől rendben van, a következő kézikönyv, a frissítés és az új nyelvi változat gyorsabban és megbízhatóbban készül el. Worldwide Languages
Műszaki fordítás és lokalizáció a Worldwide Languages-nél
Műszaki dokumentumokat fordítunk minden európai nyelvre és minden európai nyelvről, a használati útmutatóktól a szervizanyagokon és specifikációkon át a szoftverek és alkalmazások lokalizációjáig. A munkához a projekt igényei szerint fordítást, lektorálást, light vagy full MTPE-t, szójegyzék-készítést és lokalizációs tesztelést kínálunk.
Küldje el a fájlokat, a célnyelveket és a határidőt, és projektre szabott árajánlatot készítünk: kérjen ajánlatot műszaki fordításra.
Gyakori kérdések
Mi a különbség a műszaki fordítás és a hiteles fordítás között?
A műszaki fordítás szakmai tartalomra épül: a cél az, hogy a dokumentum pontosan és érthetően működjön a célnyelven. Hiteles fordításra hivatalos eljárásokban, például okmányoknál vagy bírósági iratoknál van szükség, és külön szabályok vonatkoznak rá. A legtöbb használati útmutatóhoz, specifikációhoz és szervizanyaghoz szakfordítás kell, nem hiteles fordítás.
Mennyibe kerül egy műszaki dokumentum fordítása?
A díj a terjedelemtől, a nyelvpártól, a szakterülettől, a fájlformátumtól, a határidőtől és a választott minőségi szinttől függ. A korábbi fordításokból épült memória csökkentheti az újrafordítandó részt. Mi projekt alapján, a fájlok átnézése után adunk árajánlatot.
Használható-e gépi fordítás egy használati útmutatóhoz?
Igen, utószerkesztéssel, ha a cél és a minőségi szint előre tisztázott. A biztonsági figyelmeztetéseknél és a kötelezően kiadott dokumentumoknál érdemes teljes utószerkesztést vagy emberi fordítást és lektorálást kérni, belső munkaanyagnál a könnyű utószerkesztés is elegendő lehet.
Miért fontos a szójegyzék, ha a fordító szakértő?
Mert a szakszavaknak gyakran több helyes megfelelőjük is van, és a cégnek egyet kell következetesen használnia. A szójegyzék rögzíti a jóváhagyott kifejezéseket, így a kézikönyv, a felület és a marketinganyag ugyanazt a nyelvet beszéli, akárhány fordító dolgozik rajta.
Mennyi idő alatt készül el egy műszaki fordítás?
Ez a terjedelemtől, a célnyelvek számától és attól függ, hogy kell-e tördelés vagy lokalizációs tesztelés. Több nyelvnél a munka párhuzamosan futhat, a meglévő fordítómemória pedig gyorsítja a frissítéseket. A pontos ütemezést az árajánlattal együtt adjuk meg, a projekt elemzése után.
Források
Ajánlott
Hozzászólások